Az állkapocsízületi panaszok felmérése során az egyik legfontosabb támpont maga a hangjelenség: mikor, hogyan és milyen jelleggel jelentkezik. Leggyakrabban kétféle hangot különböztetünk meg – a kattanó hangot, valamint a súrlódó, reszelős, dörzsölő hangot –, amelyek akár együtt is előfordulhatnak. Első hallásra hasonlónak tűnhetnek, a hátterükben azonban egészen más folyamatok állhatnak, ezért nem mindegy, melyikről van szó.
Kattanó vagy ropogó hang, miért nem mindegy?
A kattogó állkapocs jelensége és a súrlódó, ropogó hang mögött eltérő mechanizmusok húzódhatnak meg, ezért a szükséges lépések is ennek megfelelően alakulnak. Az első feladat mindig annak tisztázása, hogy pontosan melyik hangtípusról vagy ezek kombinációjáról van szó:
- Kattanó hang: éles, jól elkülöníthető hangjelenség, amely szájnyitás, szájzárás vagy akár mindkét mozdulat során jelentkezhet.
- Recsegő, súrlódó, dörzsölő hang: a mozgás során tartósabban, folyamatosabban hallható, recsegő jellegű hangjelenség.
Mire utalhat a súrlódó, reszelős hang?
A súrlódó, recsegő, dörzsölő hang leggyakrabban állkapocsízületi kopásra, ízületi arthrosisra utal. Ez a jelenség előfordulhat kizárólag az állkapocsízületben, de az sem kizárt, hogy a test más ízületeit is érinti. Ilyen esetben érdemes reumatológus szakorvossal konzultálni annak tisztázása érdekében, hogy a háttérben áll-e olyan autoimmun, gyulladásos folyamat, amely a szervezet más ízületeit is érinti, vagy a jelenség kizárólag az állkapocsízületre korlátozódik.
Mindkét esetben szükség lesz gyógytornára, ugyanakkor fontos kideríteni, hogy van-e a háttérben olyan alapbetegség, amely más szakterület például reumatológia bevonását is indokolja.
Mi áll a kattanó hang hátterében?
A kattanó hangjelenség esetében azt szükséges megvizsgálni, hogy ízületi lazaság, állkapocsízületi porckorong-elmozdulás, vagy ezek kombinációja áll-e a háttérben. A kattanás jelentkezhet szájnyitáskor, szájzáráskor, vagy akár mindkét mozdulat során – ennek megértéséhez érdemes röviden áttekinteni az ízület felépítését és működését.
Az ízület felépítése és a kattanás mechanizmusa
Élettani körülmények között az állkapocsízületi fejecs és az azt borító porckorong szorosan illeszkedik egymáshoz a porc szinte sapkaszerűen üli meg a fejecset. Normál esetben a szájmozgások, például nyitás és zárás teljes ideje alatt ez a két képlet együtt marad, összehangoltan mozog. Kattanó hang akkor jelentkezik, ha ez az „együttmaradás” valamilyen okból megszűnik.
A leggyakoribb helyzetek a következők:
- Nyitási kattanás: a porc a mozgáspálya egy szakaszán leragad, és a fejecs csak úgy tud továbbhaladni, hogy átbillen rajta. Minél később hallható a kattanás a nyitás során, a porc annál előrébb csúszott el az eredeti anatómiai helyzetéhez képest.
- Reciprok, azaz kettős kattanás: szájzáráskor a fejecs ismét átbillen a porcon, így a kattanás nyitáskor és záráskor is jelentkezik.
- Izom-eredetű porcelmozdulás: előfordulhat az is, hogy a porc alaphelyzetben megfelelő pozícióban van, de szájzáráskor egy izom megfeszülése kimozdítja onnan és ez adja a kattanó hangot.
- Ízületi lazaság, hipermobilitás miatti kattanás: ha a szájnyitás végén, viszonylag nagy szájnyitás mellett hallható erőteljes kattanás, előfordulhat, hogy nem a porc és a fejecs viszonya áll a háttérben, hanem az, hogy a fejecs az átlagosnál lazább szalagrendszer miatt túlcsúszik az anatómiai mozgástartomány határán és egy csontos képletnek ütközik. Ez hasonló ahhoz, ahogy egyeseknél a könyök vagy a térd az átlagosnál nagyobb tartományban képes mozogni.
Mikor van szükség kezelésre?
Önmagában sem a reciprok kattanás, sem az ízületi lazaság miatt jelentkező kattanó hang nem indokol feltétlenül kezelést, ilyenkor jellemzően az állkapocsízületi panaszok kialakulásának megelőzése a cél, melyhez sokszor elegendő a páciensedukáció. Ha azonban a kattogás mellett egyéb, az állkapocsízülethez köthető panasz vagy tünet is jelentkezik, mint például fejfájás, arcfájdalom, fülzúgás vagy fogszorítás, a kezelés mindenképp indokolt. Ezt a legtöbb esetben a páciens önmaga nem tudja eldönteni, hiszen ennek felmérése szakember feladata éppen ezért érdemes ilyenkor tájékozódni és részt venni egy alapos állapotfelmérésen.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a cikk kizárólag tájékoztató jellegű, öndiagnosztizálásra nem alkalmas, a pontos ok azonosítása mindig szakszerű állapotfelmérést igényel.
Miért érdemes szakemberrel felméretni a hangjelenséget?
Az allkapocsterapia.hu szakemberei a részletes állapotfelmérés során nemcsak azt vizsgálják, hogy jelen van-e a hangjelenség, hanem azt is, pontosan milyen típusú, kattanó vagy súrlódó, milyen körülmények között jelentkezik és milyen kísérő tünetekkel társul. Szükség esetén más szakterület, például reumatológia bevonására is javaslatot tesznek.
Ez az egyéni kép ad alapot ahhoz, hogy a páciens a szükséges további vizsgálatok, vagy a személyre szabott, szakszerűen betanított állkapocsízületi gyógytorna felé induljon el.
